A monszun Sri Lankán szinte egész évben tart, de szerencsére nem mindig ugyanott. Ahol mi lakunk, délen, Unawatunán, általában május-június és október-november, ami esősebb.
A sziget, elhelyezkedésének köszönhetően - közel az Egyenlítőhöz - egy állandó meleg, 28-30 fok körüli hőmérséklettel dicsekedhet a parti területeken és az alföldön. Ez esetenként sokkal melegebbnek tűnhet, mert pl. a délnyugati csapadékos zónában 90 %-os is lehet a páratartalom.
A hegyekben teljesen más az ábra itt a magasság emelkedésével a hőmérséklet egyre csökken. a sziget legmagasabban fekvő városában, Nuwara Eliyában az átlag hőmérséklet 17 fok, éjjelenként pedig olykor fagyponthoz közelíthet. Amikor az Adam's Peaket másztuk meg februárban, úgy vacogtunk már a hegy lábánál is, hogy vastag pulóvert kellett vásárolnunk. Na, mondjuk, fel is vannak rá készülve, több a melegruha árus, mint a karácsonyi Vörösmarty téren.
Májustól szeptemberig a délnyugati monszun szelet és csapadékot hoz az Indiai óceán felől; míg októbertől márciusig az északkeleti monszun a keleti partot éri gyakori zivatarokkal. A monszun egyébként nem folyamatos esőt jelent, inkább rövidebb, nehéz esők napsütéses órákkal tarkítva. Sajnos, ez is elég gyakran ahhoz, hogy árvizet okozzon.
Az ország középső részén elterülő hegyvidék bár a délnyugati monszun területéhez tartozik, ám egész évben esősnek mondható.
A száraz területek északkeleten helyezkednek el, jóval kevesebb csapadékkal, mint a délnyugati részen, annak java is a monszun alatt esik.
Az első bevándorlók a Kr. e. 6. században érkeztek, a száraz területekre, ahol nehezebb volt a megélhetés, ám sokáig mégis itt maradtak. Megélhetésük érdekében előbb kisebb, majd mind nagyobb és korszerűbb víztározókat építettek, melyek csatornákkal kötöttek össze egymással és a főbb folyókkal is, így pótolva a csapadékot a száraz területeken. Ezek a víztározók közül néhány még ma is használatban van, például Polonnaruwában a Parakrama Samudra, ami a 12. században épült.
A hegyvidéken, Kandy és Nuwara Eliya környékén dzsungel volt, ezt nehezebb lett volna megművelni, ezért sokáig ez a rész jelentéktelen volt, mind társadalmi, mind politikai szempontból. A 15 .században Kandy lett a főváros, ekkor magának a városnak megnőtt a szerepe, ám a hegyvidéki dzsungel 90%-át csak a brit korszakban, a kávéültetvények kialakításakor irtották ki. (19. sz. eleje).
Ma ugyanezen a helyen teaültetvényeket találunk, miután 1869-ben felütötte a fejét a kávérozsda és a kávébiznisznek befellegzett. Okoska britek azonban rögtön tudták, mihez kell nyúlni, és pár év alatt jól beteázták a sziget középső részét.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése