Mindig van új a nap alatt. Mármint nekünk. És Nektek is.
Ma a Nalanda Gedigét mutatjuk be Nektek, mielőtt még elegánsan elsuhannátok mellette, előre örülvén, milyen hamar Kandybe értek majd, és végre bevethetitek Magatokat a finom, puha ágyikóba. De nem! Meg kell állnotok egy igazán kicsike kitérőre, tényleg nem sok, és mindezt csakis azért, hogy megint csak hatalmas élményben legyen részetek. Pedig eddig sem unatkoztatok ;)
Matale környékén járunk,
- már megnéztétek a fűszerkerteket,
- felmentetek az Aluviharába, ahol a Páli Kánont vetették papírra a szerzetesek;
- gyönyörködtetek a csodásan kifaragott és kifestett Sri Muthumariamman hindu templomban,
de még valami hiányzik.
Egy dravida emlék.
A Nalanda Gedige. Hinduizmus és buddhizmus összekötője, történelmileg, vallásilag és építészetileg is.
Az épület kb. a 8-10. század környékén készülhetett, meglepően jó állapotban találtak rá. Építési stílusa szerint főképpen hindu templom, kísértetiesen hasonlít a Polonnaruwában látható Siva templomhoz, bár az nincs ilyen jó állapotban. De mégsem mondhatjuk kifejezetten hindunak, olvassatok csak tovább.
A gedige szót általában a tisztán téglából emelt épületekre használják.
A gedige szót általában a tisztán téglából emelt épületekre használják.
Valószínűleg valamelyik, éppen Sri Lankát elfoglaló hindu uralkodó parancsára készült, ne feledjük, a szigetet igen könnyen és gyakran foglalták el a Dél-Indiából portyázó királyok, éppen ebben az időszakban, a nagy felfordulás időszakában. Ők pedig hozták magukkal hindu vallásukat és építészetüket.
Egyesek azt is állítják, hogy ez volt az első és egyetlen merész lépés a szingaléz és a tamil kultúra egybekelésére.
Egyesek azt is állítják, hogy ez volt az első és egyetlen merész lépés a szingaléz és a tamil kultúra egybekelésére.
A dél-indiai gyarmattartók elkotródása után bizonyítottan buddhista templomként volt használatos, erre utalnak a területen talált, sajnos, nagyon hiányos állapotban fennmaradt Buddha és Bódhiszattva szobrok, de köztük egy indiai Ganésa is fellelhető.
Felépítése ugyanaz, mint a hindu templomoké: előcsarnok, egy rövid átjáró, majd a sétánnyal körülvett szentség, az épület középpontja.
Homlokzata igen gazdagon díszített, s eredetileg a 8-11. századi dél-indiai motívumokra utalnak. Ami viszont egyedülálló: a templom déli oldalán megjelenik Kuvera hindu isten, s ez csakis Sri Lankán látható motívum.
A Nalanda Gedige, mint történelmi emlékhely története 1911-ben kezdődik, amikor is kitisztították a gyökerek közül, melyek az évszázadok alatt benőtték, és eltávolították az iszapot, mely majdnem teljesen elfedte. Azért kis nagyon különleges a templom, mert a különböző építészeti stílusok szemet gyönyörködtetően illenek össze, s ezzel szintén kivívta magának az egyedüliséget a szigeten.
1912-re el is készültek a helyreállítási tervek, azonban egészen az 1980-as évekig nem történt semmi, amikor is a Mahaveli folyó program keretében, a Bowatenne víztározó építésekor át kellett helyezni a templomot a mai helyére. Jelenleg virágokkal szegélyezett ösvényen lehet megközelíteni, a háttérben csodás, fákkal borított dombok óvják az épületet.
Említettem a többféle építészeti stílust. Különleges ötvözete ez a buddhista és a hindu építészetnek. Valamely része teljesen hindu, mint például a várakozóterem, bár itt sem láthatóak hindu istenek. Néhány igen szép, erotikus tantrikus faragást is felfedezhetünk. Ezek nagyon hasonlítanak az indiai Khajuraho templom faragásaihoz.
A gazdagon díszített homlokzati részek a 7 századra tehetők, ilyen stílust alkalmaztak abban az időben Madrasban, Dél-Indiában.
A templom déli részén egy félkör alakú bemélyedés látszik, ahol Kuvera, az egészség istene lótuszágyon ül; ahogyan írtam, ez az egyetlen példány, amit Sri Lankán találtak.
Az előcsarnok tehát hindu stílusú, de maga az alapterv buddhista elrendezésű. A holdkő, az őrzőkövek, a krokodilkorlát, a törpék és az ajtó íve kifejezetten szingaléz stílus, az ajtófélfa azonban tamil. Tulajdonképpen még a szobrok is meglehetősen megosztottak.
Maga az összhatás így elragadó, és egyben váratlanul klasszikus.
1912-re el is készültek a helyreállítási tervek, azonban egészen az 1980-as évekig nem történt semmi, amikor is a Mahaveli folyó program keretében, a Bowatenne víztározó építésekor át kellett helyezni a templomot a mai helyére. Jelenleg virágokkal szegélyezett ösvényen lehet megközelíteni, a háttérben csodás, fákkal borított dombok óvják az épületet.
Említettem a többféle építészeti stílust. Különleges ötvözete ez a buddhista és a hindu építészetnek. Valamely része teljesen hindu, mint például a várakozóterem, bár itt sem láthatóak hindu istenek. Néhány igen szép, erotikus tantrikus faragást is felfedezhetünk. Ezek nagyon hasonlítanak az indiai Khajuraho templom faragásaihoz.
A gazdagon díszített homlokzati részek a 7 századra tehetők, ilyen stílust alkalmaztak abban az időben Madrasban, Dél-Indiában.
A templom déli részén egy félkör alakú bemélyedés látszik, ahol Kuvera, az egészség istene lótuszágyon ül; ahogyan írtam, ez az egyetlen példány, amit Sri Lankán találtak.
Az előcsarnok tehát hindu stílusú, de maga az alapterv buddhista elrendezésű. A holdkő, az őrzőkövek, a krokodilkorlát, a törpék és az ajtó íve kifejezetten szingaléz stílus, az ajtófélfa azonban tamil. Tulajdonképpen még a szobrok is meglehetősen megosztottak.
Maga az összhatás így elragadó, és egyben váratlanul klasszikus.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése