2017. január 1., vasárnap

Egy kis földrajz

Sri Lanka a déli őskontinens, a Gondwana része, Indiával egyazon kontinentális talapzaton áll. A sziget 9/10 része prekambriumi korból származó kőfelszínből áll. A sok-sok év alatt Sri Lanka számtalan geológiai eseményt - süllyedéseket, emelkedéseket - élt át, melyeknek következtében kialakult a mai változatos felszín

Felszíni osztályozás alapján Sri Lanka négy részre oszlik: a központi hegyvidék, a délnyugati síkság, a délkeleti síkság és az északi síkság.

A délnyugati síkság legészakibb pontja a Bulutota dombság, innen felfelé kezdődik a központi hegyvidék. Sok folyó ered erről a területről, például a Nilwala, a Kalu Ganga és a Gin Ganga. 










A délkeleti síkság határvonala a Walawe és a Nilaveli folyók, az óceán és a központi hegyvidék. Főbb folyói a Gal Oya, a Maduru Oya és a Heda Oya. A keleti part lagúnákkal szegélyezett. 








Az északi síkság a három síkság közül a legnagyobb. Határai a Deduru Oya, a Matalei előhegység a Mahaveli folyó és az óceán. Az északi rész hegygerincei legyezőszerűen törnek elő a Matalei előhegységből, keleti és nyugati irányban. Ennélfogva a hegyekben eredő folyók is ezt a két irányt követik. A part mentén kb. 3-4 km-re a talaj szegényes és homokos, ettől beljebb azonban agyagos, szennyezett és tele van magas mésztartalmú. 














A központi hegyvidék 305 méternél kezdődik, legmagasabb része egy 1500-2100 méter közötti gerinc. A hegység déli része, melyhez az Adam's Peak is tartozik, elér egészen a Horton Plains-ig, és onnan tovább folytatódik Haputalén át Namunukula felé. A Horton Plainstől egy másik gerinc húzódik északi irányban, a Pidurutalagaláig, mely a sziget legmagasabb pontja. Innen aztán egyre lejt, egészen a Mahaveli folyó völgyéig. A hegységek maradéka egy horgonyra hasonlít, félig az Adam's Peak és a Horton Plains hegyei által bezárva, kb. 900-1500 méter közötti fennsíkot képezve. Mivel a hegyvidék rengeteg fennsíkkal van összekötve, a folyók ezeken át futnak, így alakultak ki a vízesések












A szigethez rengeteg kis szigetecske tartozik, az ország ezekkel együttes területe 65,625 km2, mintegy 2/3 része Magyarország területének. Bár területe relatíve kicsi, tengeri gazdasági övezete 230,000 km2. A sziget partvonala 1,790 km, öblökkel, torkolatokkal. 103 folyó ömlik a szigetről az óceánba, és frissíti az óceán vizét. 

A legtöbb strand homokos, bár előfordulnak kavicsos, és sziklás partszakaszok is, főként a lagúnák és mocsarak tájékán. A partok jellegzetes képe a mangrove mocsár, mely egyben nyílt ökoszisztémaként működik. 
  
 A legmagasabb hegységek: 

Pidurutalagala: 2,524 m
Kirigalpotta: 2,395 m
Totupolakanda: 2,357 m
Kudahagala: 2,320 m
Sri Pada, Adam's Peak: 2,243 m

A leghosszabb folyók: 

Mahaveli Ganga: 335 km
Aravi Aru: 164 km
Kala Oya: 148 km
Kelani Ganga: 145 km
Yan Oya: 142 km