2018. november 11., vasárnap

"Keöpe Viktor - Az Éden szigete" - hogy miért is időszerű??

Többször is írtunk már arról, hogy a 20. század elején több magyar utazó is járt a szigeten, s ezen utazásokat később meg is örökítették könyv formájában. 2015-ben egy kedves utasunk bocsátotta rendelkezésünkre ezen könyvek listáját, így most lehetőségünk van ezekből meríteni kedvünkre. 

Ma Keöpe Viktor könyvéből hoztunk egy részt. Azért is érdemes olvasgatni - akár a bejegyzést, akár a könyvet magát - mert még ma is rendkívül időszerű. Sokszor emlegetjük, hogy a sziget 500 év gyarmati sor, egy 30 éves polgárháború és egy cunami után alig pár éve kezdi építgetni magát; ennek köszönhetően azonban az ezt megelőző 100 év szinte változás nélkül múlt el. Így aztán teljes nyugalommal dőlhetünk hátra és olvashatjuk az akkoriban keletkezett sorokat; ideérkezve szinte ugyanezt fogjuk tapasztalni, főként a falusi részeken. 

Abban pedig teljesen igazat kell adnunk Keöpe Viktornak, amikor ezt írja: "használjuk fel ezt az időt arra, hogy egy s mást megtudjunk a szigetről. Így az ismeret és tudás fegyverével felfegyverkezve nem fogunk megzavarodottan, gyámoltalanul ott állani az ismeretlen világban; hanem hamar megszokva azt, annál többet fogunk látni és élvezni belőle." - hiszen jó magyar utazási irodaként a mi szándékunk is éppen ez. 

Lássunk hát neki:


"Még jó néhány napunk van addig, míg Colombóban, Cejlon fővárosában kikötünk; használjuk fel ezt az időt arra, hogy egy s mást megtudjunk a szigetről. Így az ismeret és tudás fegyverével felfegyverkezve nem fogunk megzavarodottan, gyámoltalanul ott állani az ismeretlen világban; hanem hamar megszokva azt, annál többet fogunk látni és élvezni belőle.



































Buddha (ejtsd: Buda) eljött, hogy megmentse a szenvedő emberiséget és számára a nirvanát megnyissa. Cejlon szigeten fejezte be nagy művét; itt érintette utoljára a földi rögöt, mielőtt a mennyekbe szállott volna. Lábnyomát ma is látni a kemény sziklába bevésődve az Ádám-csúcson. Ádám megszegte az Isten parancsát és evett a tiltott fa gyümölcséből. Kiűzetve az Ádám-hídján távozott a Paradicsomból, mert ez maga volt Cejlon, az Éden szigete. És valóban, Cejlon az ezer színben pompázó virágaival, köztük a kergetőző, ragyogó, tarka pillangók seregével, pompás pálmáival, a rajtuk daloló száz meg száz madárral, tündöklő kék egével és káprázatos napsugarával, megérdemli az Éden szigete nevét.







Cejlont a szankszrit nyelvemlékek, mint Szingaba, oroszlán lakóhelyét említik, innen származik lakóinak, a szingalézeknek a neve is. Arabul Szerendi a sziget neve, a bennszülöttek nyelvén Lanakdiva vagy Lanka. Csodás szépsége, csodás, buja zöldje miatt hívják még Éden szigetének, Smaragd szigetnek is. Már a görögök és rómaiak is ismerték, a drágakövekben gazdag Taprobane néven.
Cejlon az Indiai-óceánban, Elő-India csúcsától nem messze fekszik az északi szélesség 6-9,45 fok közt, és a keleti hosszúság 80-82 fok között. Elő-Indiától a Manar-Golf és a 93 kilométer széles Plakk-út választja el. A kettő között húzódik az Ádám-hídja. A hosszú, egymással szinte összefüggő szigetsor, a sekély tengerben képződött homokturzás. A sziget legnagyobb hossza észak-dél irányban 445 kilométer, körülbelül mint Brassó-Budapest. Legnagyobb szélessége kelet-nyugati irányban 235 kilométer, mint Budapest-Temesvár. Az egész területe 66,000 négyzetkilométer, tehát körülbelül akkora, mint a jelenlegi Magyarország kétharmada.

A szigetnek a főtömege éppen úgy, mint az Elő-India déli része, a Dekkán plató (fennsík), ősi, archaikus kőzetből van. Így valószínű, hogy valamikor réges-régen Elő-Indiával összefüggött. Időközben ez az összefüggés megszakadt és a kettő közötti rész a mélybe süllyedt. Így keletkezett a sziget. Az Ádám- hídja szigetei nem ennek a kornak a maradványai, azok újabb eredetű turzások, éppen úgy, mint a sziget egész északi része is. Ezek a földrészek tengeri homok és madrepora mész (a koralliumok egyik faja) összeállításából keletkeztek a geológiai negyedkorban; tehát aránylag fiatal képződmények. Érdekes, hogy ez az újabb kori Ádám-hídja valóságos híd volt a két föld között és csak legújabban szakadt ismét meg a tenger pusztító hatása alatt. Íme, ez is szép példája a természet szeszélyes játékának: épít, majd rombol, és aztán megint előlkezdi játékát.

A sziget közepe ősi gránit és gneisz. Átlagos magassága 650 méter, de egyes csúcsai lényeges magasságot is elérnek: így az Ádám-csúcs 2241 méter, a Totapolla 2353 méter, a Kirigalpolla 2387 méter és a sziget legmagasabb hegye a Pidurutalagala 2538 méter magas. Az őskőmagot köröskörül málás termékek veszik körül, főleg vörös laterit. A sziget északi része szép lankás, erdőborította síkság. – Számos folyója van, de ezek legnagyobbrészt csak az esős időszakban vízbővek. Legnagyobb folyója a Mahaveli Ganga, ez a sziget keleti oldalán, a Trinkomali-öbölbe torkollik. A folyók az alföldet elérve lényegesen meglassubodnak, lerakják törmeléküket és az anyakőzetből magukkal hozott drágaköveket. Cejlon már a régi időben is nevezetes volt drágaköveiről. Híresek szafírjai, rubinjai, gránátjai, leginkább Ratnapura vidékén találják őket. De nem kevésbé szépek turmalinjai, macskaszemei és holdkövei is. A holdkő fehéren csillogó földpát, leginkább Nuwara Eliya vidékén található. Újabban mind nagyobb fontosságra emelkednek grafitbányái. Csak egyben szenved hiányt a sziget, szene nincsen. Vasipara régen híres volt, de a szénhiány miatt nem tudott továbbfejlődni.


Minden ország, minden földrész biológiai fejlődésének alapja földrajzi fekvése, illetve éghajlata. Cejlont a forró égövi forró és nedves klíma jellemzi. Hőmérsékletének évi átlaga Colombóban és a tengerparton 26,7 fok. Melege meglehetősen egyenletes, januáriusban 26,1 fok, és áprilisban 28.1 fok. Kandy környékén 500 méter magasságban 24,2 fok, de Nuwara Eliyában 1900 méter magasságban már csak 14,1 fok az átlagos meleg, sőt, itt még a fagy sem ritka. Ha elgondoljuk, hogy Budapest évi közepes hőmérséklete 10,2 fok, akkor nagyjából fogalmunk lehet az ottani uralkodó melegről. Csapadéka bőséges, de nem egyenletes. Colombo és környékén 2240 milliméter az évi átlag, a nyugati hegyvidékben 4-6000-et is elér, viszont az északi lapályos területen csak 900. Ezzel szemben a mi Alföldünkön alig haladja meg a 600 millimétert. Csapadéka időszakos a szél járása szerint.





Cejlon is részese az általános ázsiai szélrendszernek. Ez az évszakonkint nagyon szabályosan váltakozó szélrendszer az úgynevezett monszun-szélrendszer. Ez a csodálatosan szabályosan változó szélrendszer annak a következménye, hogy Ázsia a mérsékelt égövön fekszik, tehát rajta tél és nyár váltakozik. Télen az északi féltekén a melegháztartás (besugárzás és kisugárzás) veszteséggel jár, tehát a kontinens felszíne lehűl, sokkal jobban és gyorsabban, mint a tenger felszíne. Ezért a nagyon hideg kontinens és a meleg óceánok közt cirkuláló, köröző légáramlás keletkezik, mint a fűtött szobában a hideg ablak és a meleg kályha közt. A meleg levegő fenn a magasban a kontinens felé áramlik, a kontinens fölött csendesen leszáll, s a földfelszínen visszaáramlik a tengerhez. Ez a visszaáramlás, a hideg kontinensről a meleg tenger felé, a téli monszun. Indiában és Cejlonban északkeleti szél, Indiában szárazságot, de Cejlon északkeleti részére esőt hoz, mert a Bengáli öblön át útközben megtelik nedvességgel, a szigeten fölemelkedni kénytelen, tehát csapadékát kiejti.
Nyáron a kontinens melegszik fel sokkal jobban, mint a tenger, tehát igen erős, fordított értelmű cirkuláció keletkezik: a Föld felszínén a tengerről rohan a szél a kontinens felé; a kontinens fölött fölemelkedik, tehát rengeteg esőt ejt ki. Ez a nyári monszun. Ilyenkor a nyári félév alatt esik a Himalájában az a temérdek eső, ami a Gangesz-folyót annyira bővízűvé teszi. Cserrapandzsiban, a Himalája előhegységének egyik meteorológiai állomásán télen úgyszólván egy csepp eső sem esik, nyáron pedig 11,5 méter magas csapadék hull le, tehát tizenhatszor annyi, mint Budapesten egy egész év alatt!
Ilyenkor kap Ceylon délnyugati oldala esőt, mert a nyári monszun délnyugati szél, tehát a sziget délnyugati oldalán emelkedik fel.
A nagy meleg és a bőséges eső gazdag, búja növényzetet sarjaszt a földből. A forróégövi növényzet majd mindegyik faja képviselve van a szigeten. A flóra gazdagságával együtt jár a fauna gazdagsága is, bár itt több állatfaj hiányzik, ami Indiában megvan. Mivel Cejlonban az élet minden feltétele már ősidőktől fogva megvolt, könnyen érthető, hogy az ember is már ősidőktől kezdve lakója.










A sziget őslakói a veddák voltak. Ezek Földünk egyik legősibb embertípusához tartoznak. De más idegen fajok, amelyek a műveltség lépcsőjén magasabbra hágtak, elnyomták, letiporták, kiirtották. Mai nap már csak az emberi lakóhelytől legtávolabbi vidéken, a legsűrűbb rengetegben találhatók. Számuk nagyon megcsappant, aligha él kétezernél több. Halászattal és vadászattal foglalkoznak, ruházatuk szinte semmi, fegyverük az íjj és a nyíl. Kezdetleges műveltségük mellett aránylag fejlett nyelvük van és szigorú erkölcseik. Alacsonyak, véznák, gyönge termetűek.
Az uralkodó faj a szingaléz. A szingalézek a Kr. e. 5. században vándoroltak be víziúton Északnyugat-Indiából. Ők igázták le a bennszülött veddákat. A szingalézek eredete még nincsen pontosan megállapítva, csak annyit tudunk, hogy a hindukkal kevert dravida nép. Régi egyházi nyelvük, a páli, a szanszkrittel közeli rokon, de a közbeszéd nyelve, az elu dravida nyelv, nagyon sok árja szóval és kifejezéssel keverve. Termetük középmagas, arányos. Bőrük csokoládébarna, néha olajbarna és csak ritkán sötét. Arcuk szabályos, értelmes. A nők sokszor szépek.









A szingalézek mellett a tamilok játszák a legnevezetesebb szerepet. A tamilok, valamint a malabárok is a Dél-Indiában lakó dravidák törzséhez tartoznak. Már a Kr. előtti századokban betörnek a sziget északi részébe, évszázadokig tartó véres küzdelemben a szingalézeket a síkságról elűzik s a hegyek közé szorítják. Később a sokkal nagyobb műveltségű szingalézek ismét visszaszerzik előbbi uralkodó állásukat, úgyhogy ma már ismét a szingaléz az úr és a tamil a szolga. Hiába! Többet ésszel, mint erővel. A tamilok sötétebb bőrűek, mint a szingalézek, általában erősebb testalkatúak, vonásaik is durvábbak.




Még egy érdekes népfaja van Cejlonnak, a rodiják. Számuk nem nagy, alig egy pár falu lakosa telik ki belőlük. Ez a legalsóbb, mindenkitől megvetett néposztály. Eredetét még ma is homály fedi.




Kr. u. a 8. században arabok vándorolnak be a szigetre. Élénk kereskedelmet űznek, utódaik a mohamedánus vallású mórok. A 15. században megjelennek a szigeten a portugálusok. A partraszálló portugálusoknak a mórok sok nehézséget okoznak. A hódítók csakhamar úgy meggyűlöltetik magukat, hogy a bennszülöttek ellenük a hollandusokat hívják segítségül. A harc megindul a vetélytársak közt, majd 1658-ban a hollandusok győzelmével végződik. Majd ismét újabb hódító lép fel, Anglia. 1802-ben Hollandia kénytelen az angolok javára a szigetről lemondani. 1815-be az angolok az utolsó ellenállást is legyőzik, s ettől fogva Cejlon angol koronabirtok. A kormányzást a szigeten az Anglia által kinevezett kormányzó és az Executive Council öt tagja gyakorolja.
Cejlon lakossága az 1911-es népszámlálás szerint 4 millió, ebből 2,7 millió szingaléz és 1 millió tamil. Lakik még ezenkívül a szigeten 200 ezer arab, 23 ezer eurázsiai vagy félvér, 11 ezer maláji és 10 ezer európai, párszi, és kínai. Az 1926-os népszámlálás már egy millióval többet, 5 millió embert mutat. A sziget átlagos népsűrűsége négyzetkilométerenkint 74. A sűrűség azonban vidékenkint nagyon változik. A csatornával öntözött vidékeken 245, de északon és délkelet elhagyott erdeiben csak 16.

(Megjegyzés: Ma - 2018-ban majdnem 24 millió a sziget lakossága!). 

Cejlon főleg mezőgazdasági állam, fölöslegét a külországokba küldi. Fejlődésében segítségére van előnyös fekvése, mert ez a világkereskedelembe bekapcsolja. Külkereskedelme állandó emelkedést mutat. 1926-ban körülbelül 800 millió pengő értékű volt a kivitele, ez fejenkint 160 pengőt tesz ki. Az istenadta természeti kincsek párosulva lelkiismeretes, józan vezetéssel bőven osztják tehát áldásukat, békességet és jólétet biztosítva lakosainak…
Most pedig bűvös Kelet, tárd ki kapudat! Hadd szívjuk örökké zöldelő ligeted édes illatát; hadd halljuk az esti szellő suttogó meséjét; hadd lássuk káprázatos képeid csodás világát!"

Keöpe Viktor: Cejlon, az Éden szigete, 1934.









2018. október 20., szombat

Kathaluwa Templom - Sri Lanka látnivalók





A kathaluwai Giniwella buddhista templom sokkal több meglepetést rejteget, mint gondolnánk. Részben a hely atmoszférája annyira békés és nyugalmas, hogy még a helyszínen jelenleg folyamatban lévő építkezés-restauráció sem tudja megzavarni a látogatót elárasztó békét. A több épületből álló komplexus hatalmas területen fekszik a Koggala tó partján.
Amint megérkezünk, egy szerzetes siet segítségünkre, kevés angol tudása lévén kezével mutatja, várjunk, máris nyitja a templom bezárt ajtaját. 




Miután ez megtörténik, békésen int, fáradjunk csak be, nézzünk szét, nézzük meg a rejtett csodákat. Valóban, szépséges Buddha szentély rejtőzik belül, próbálom befogni a Megvilágosodott egész alakját a fényképezőgéppel; a szerzetes buzdít, nyomakodjak csak beljebb, onnan még a szépséges mennyezetet is lekaphatom. És valóban. 














Meglepetten nézegetjük végig a freskókkal borított falakat is, amint körbesétálunk az épületben. Nem a megszokott ábrázolások, nem is tudjuk mindet megfejteni, de mind gyönyörű, színpompás és érdekes. Megtaláljuk Sanghamittha hercegnő érkezését, a Megvilágosodott eltávozását, és sok mindent, amit eddigi ismereteinkből fel tudunk idézni. 

A szerzetes nézi, ahogyan körbejárunk, majd ismét int: kövessük. Mi azonban már kinéztük a terület hátsó fertályát, szeretnénk megnézni a gyönyörű sztupát és a további szentélyeket is, így hát mutatja, persze, menjünk csak, ő itt megvár minket. 

Ezt találjuk a hátsó oldalon: 

A Szent Bó fa

Sztupa

A bejárati kapu még felújítás alatt









Egy újabb szentély - részben felújítás alatt


a szentély belseje

a szentély belseje

a szentély belseje

a szentély belseje

mécsestartók - ebbe öntik a kókuszolajat, amibe kis fehér kanócot lehet vásárolni

mécsestartók



a templom neve gyönyörű szingaléz írással

Ezeken felül egy óvoda is található itt, illetve több közösségi tér is, valamit éppen felújítanak, valami pedig málladozó állapotban van. Méltánytalanul el van feledve a hely.

Ezután csatlakozunk a szerzeteshez, aki alig várja, hogy szerzetesi lakába invitáljon minket, ahol - már korábban is ki volt írva a szentélyben - adakozni lehet a templom javára. Ez természetes, mindenhol hozzá illik járulni a fenntartási költségekhez, és erre a helyre aztán van még mit költeni - s akkor egy csodálatos kolostorrá tud majd válni. 

Hatalmas meglepetés ér: nem az adakozás miatt lettünk invitálva, hanem a templom kincseit mutogatja tovább: 

  • a Tipitaka másolata valódi pálmaleveleken - a tipitaka a théraváda buddhizmus páli nyelvű szent iratainak gyűjteménye - az eredetit a Kr. e. 1. században jegyezték le az Aluvihara Templomban Sri Lankán;
  • a 19. századból való eredeti nyomdagép, melyen a sziget első újságját nyomtatták ki - igen! Valóban ez volt az első nyomtatott újság első példánya a szigeten. A gép 1859-ben érkezett, az újság pedig 1860-ban került kinyomtatásra, a címe: Lankalokaya. A gépet a thai király, IV. Rama ajándékozta a buddhista szanghának. A fáma szerint a 19. században a keresztények, különösen a katolikusok több könyvet és pamfletet is terjesztettek az országban, melyek a buddhizmus ellen buzdítottak, és a buddhistáknak nem volt mivel megcáfolni ezeket. Így Ceylon a szintén buddhista Thaiföldhöz fordult segítségért, amit meg is kapott. A gépet eredetileg Galle városában állították fel és használták, 1912-ben került Kathaluwába. 
  • az újság másolatát
  • a Mikiegeres bögrét, amiből a reggeli teát issza - ezt csak én fedeztem fel
  • és eg fiatal, de annál gyönyörűbb vasfát, ami az ország nemzeti fája. Nagyon kemény, építkezésre használatos fa, hidakat építettek főként belőle. Szezonjában az egész fa élénk rózsaszínbe borul .

a szerzetesi lak

a Buddha szentély a szerzetesi lakban a felajánlásokkal



a Tipitaka pálmalevélen

a Tipitaka pálmalevélen

a Tipitaka pálmalevélen

a 19. századi nyomdagép





A szerzetes - mivel nem beszél angolul - a nyomdagép és az első újság történetét tartja kezében, elolvashatja bárki

a nyomdagép és az első újság lenyomatának másolata

ebből jó inni a reggeli teát :)

az ország nemzeti fája: a vasfa

Most már tudjátok, miért érdemes elmenni Kathaluwába, vagy legalábbis beugrani a templomba, ha már úgyis arra jártok.