A Vesakh az áprilisi vagy a májusi telihold ünnepe, mely az idén április 29-re esik. A különböző országok saját hagyományaik szerint különböző napokon tarthatják az ünnepet. De bármikor is tartják, nincs ennél szebb ünnep a buddhista világban. Sri Lanka különösen szerencsés, mert erre az időre már be-beköszönt a monszun kisebb-nagyobb esőivel, és a sziget mostanra gyönyörű zölddé, virágossá válik, mintegy köszöntve ezzel is a Megvilágosodottat.
Ezen a napon ünnepeljük hát a Buddha születését, 35 éves korában történt megvilágosodását és 80 éves korában bekövetkezett eltávozását.
Születését csodás jelek kísérték, szüleinek nem lehetett gyermekük, végül Maha Maya Devi számtalan imái visszhangra találtak, és álmában egy fehér elefánt megtermékenyítette az ormányával. Midőn eljött a szülés ideje, felkerekedett, hogy a kornak, a hagyománynak és a vallásnak megfelelően édesanyja otthonában hozza világra gyermekét. Elindult szülővárosába, Dehvara Purába, és az oda vezető úton, a Lumbini kertjében, egy csodásan virágzó szálafát állt meg megcsodálni, és kicsit piheni az ágai alatt. Ezt az időt választotta a kis Sziddhárta herceg arra, hogy a világra jöjjön.
Maya királyné a szálafa lehajló ágaiba kapaszkodva hozta a világra fiát. A legenda szerint a kis Sziddhárta hetet lépett a négy égtáj felé, és azt mondta: "Ez lesz az utolsó leszületésem." Minden lépése nyomán egy-egy lótuszvirág fakadt a földből.
A gyermek születése után azonnal visszaindultak lakóhelyükre, Kapilavatthuba, ahol is a hetedik napon Maya királyné eltávozott az élők sorából. A kis herceget nagynénje, Prajapati Gotami nevelte fel.
A herceg felnőtt, elvette feleségül Yasodhara hercegnőt, és született egy kicsi fiuk, Rahula. Ám nemsokára víziók kezdték gyötörni, amik egyre mélyebb és mélyebb gondolatokat ültettek el benne. Ehhez hozzájárult, hogy addigi, burokba zárt életéből - és a palotából - kilépve találkozott a szenvedés három gyökérokával: a betegséggel, az öregséggel és a halállal. Mivel ezek a gondolatok nem hagyták nyugodni, egy éjjelen - a júliusi Esala telihold napján - búcsút vett családjától és legjobb barátjától, Channától és elhagyta a palotát.
6 évig meditált az erdőben, ahol aszkétákhoz csatlakozott, kereste a szenvedéstől való megszabadulás módját. Miután világossá vált számára, hogy a mindenről való lemondás ugyanolyan szélsőség, mint a gazdagságban való tobzódás, és egyik sem vezet sehová, az arany középutat választva leült egy fikuszfa - Bó-fa - alá és egy hét napig tartó mély meditáció során meglátta a valóságot, azaz megvilágosodott.
Az elkövetkezendő években, egészen 80 éves koráig a Négy Nemes Igazságot tanította az embereknek, mely a következőkből áll:
1. Az életben van szenvedés.
2. Ennek a szenvedésnek oka van.
3. Ez a szenvedés megszüntethető.
4. A megszüntetéshez vezető út, azaz a Nyolcrétű Nemes Ösvény.
A Nyolcrétű Nemes Ösvény, mely mindenki számára elsajátítható - mindenki Buddha-természetű - a következő elemekből áll:
Helyes szemlélet
Helyes szándék
Helyes beszéd
Helyes beszéd
Helyes cselekvés
Helyes életmód
Helyes erőfeszítés
Helyes éberség
Helyes elmélyedés.
Bővebben Bódhi Bikkhu és Valpola Rahula buddhista szerzetesek műveiben olvashattok róla.
Bódhi Bikkhu könyve itt.
Valpola Rahula könyve itt.
45 évig tanította az embereket a Megvilágosodott, és 80 éves korában elérkezett az idő az eltávozásra. Utolsó tanítását adta az embereknek: "Törekedjetek, rendületlenül".
Megjegyzések
Megjegyzés küldése