A ceyloni fahéj a sziget legősibb exportcikke, a legenda - és a források - szerint már Salamon király is ceyloni fahéjat használt. A "legfőbb exportcikk" címet már átvette a nem kevésbé híres ceyloni tea, ennek ellenére évezredeken keresztül hatalmas bevételt hozott az országnak a fahéj. Annyira nyilvánvaló a kötődés az ország és a növény között, hogy botanikai neve is az ország előző nevéből származik: cinnamomum zeylanicum, azaz ceyloni fahéjfa. Itt olvashattok róla néhány adatot: Ceyloni fahéjfa
Találhatunk más, a fahéjra utaló elnevezéseket is, például Colombo hetedik kerületének elnevezése ma is Cinnamon Gardens, azaz Fahéjkertek (szingalézül: Kurunduwatte), ezzel is jelezve az utókornak, hogy valaha hatalmas fahéj ültetvények helyezkedtek itt el.
A fahéjnak, mint növénynek több száz faja létezik, de mindebből csupán négy az, amely kereskedelmi célokra is megfelelő. Ebből a négyből egyedül a ceyloni fahéjat nevezik "valódi" fahéjnak, a másik három a kassziák fajához tartozik
- cinnamomum aromaticum vagy cinnamomum cassia, azaz kínai fahéj
- Saigon cinnamon vagy vietnamese cassia, azaz saigoni fahéj
- Korintje cinnamon vagy cinnamomum burmannii, azaz jávai fahéj.
Mindezek közül a ceyloni fahéj az, amelynek a legédesebb, legfinomabb íze, aromája van és mind közül a legvilágosabb színnel is rendelkezik. Ez mellett állítólag az ára is kb. 3-4-szerese az előző háromnak.
A ceyloni fahéjfa természetes környezetében akár 20 méteresre is megnőhet, de termesztési, feldolgozási szempontból ez nem túl előnyös, így általában maximum 3 méteres magasságig engedik nőni.
Elméletileg egy fahéjfa 3 éves korától dolgozható fel, és az aratási évente kétszer, közvetlenül az esős évszak végén történik, mert ekkor könnyebb lefejteni a rétegeket.
Gyakorlatilag ma már nem engedik megnőni a növényt fának, hanem bokornak nevelik, így folyamatosan vághatják az ágakat, és dolgozhatják fel egész évben.
A fahéjhántás egy kifinomult technika, mely a ceyloni családokban generációról generációra, apáról fiúra száll. Hosszú évszázadokig kizárólag a Salagama vagy Saliya kaszt tagjai bírtak azzal a kiváltsággal, hogy fahéjat dolgozhassanak fel.
A fahéj ágat először megtisztítják, majd egy kicsi, de éles késsel (szingalézül: kokaththa), nagyon óvatosan lehántják a kérget. Ez alatt egy világos-élénkzöld réteg található, melyet szintén nagyon óvatosan lefejtve megkapjuk a nyers fahéjat. Mindkét műveletet szinte sebészi pontossággal végzik, a gyakorlottabbak percek alatt.
A lefejtett réteget megfelelő hosszúságúra vágva egymásba tekerjük, így kapjuk meg az általunk is ismert fahéjrúd alakzatot.
Majd ezt egy 2 hetes szárítási folyamat követi, melyet természetes környezetben, szabad téren, de árnyékban végeznek.
Itt is megjelenik a Sri Lankára oly nagyon jellemző "mindent felhasználunk" feldolgozási mód.
- A levágott szárról lefejtett első kérget komposztként visszaforgatják a földbe, így biztosítva a későbbi növények kiváló minőségét.
- A következő réteg maga a fahéj.
- A következő réteg maga a fa, amit pedig a szabad tűzön főző asszonyok a tűzhely melegének biztosítására használnak fel.
- A levelekből pedig hidegen sajtolt olaj készül.
A fahéj hatása az emberi szervezetre és egyéb hasznosságok
Talán kevesen tudják, de Európában eredetileg sokszor használták a só és a bors mellett a hús tartósítására. Az ősi Egyiptomban a testek balzsamozásakor volt használatos.
- A fahéj évezredek óta ismert vérbőséget okozó hatásáról, így minden fogyasztó és méregtelenítő tea alapja.
- Kiváló gyógyítója a kettes típusú cukorbetegségnek, csökkenti a koleszterin szintet és rendbe hozza az ízületi gyulladásokat.
- Télen kiváló melegítő hatását használhatjuk ki, ha kézfejünkbe és talpunkba 1-1 csepp fahéjolajat masszírozunk.
- Az olaj egyébként kellemes aromát biztosít az aromalámpákban használva, illetve ősszel remekül távol tartja a rovarokat, bogarakat, ha a felmosóvízhez teszünk 1-2 cseppet.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése