A Buddha foga

A Buddha foga

Amikor 50 év tanítás után Lord Buddha eltávozott a Parinirvánába, testét buddhista szokások szerint szantálmáglyán hamvasztották el. A legenda szerint a hamvasztás után néhány csontot kiemeltek a hamuból, többek között az egyik szemfogát is. 

A szingaléz krónikák szerint ezt a szemfogat a Kalinga királynak (Kelet-India) adták át a hamvasztás után. A király az általa uralt fővárosban, Dantapurában emelt a Szent Fog számára szentélyt, s mind az őt követő Kalinga királyok nagy tisztelettel bántak a Szent Foggal. A Kr. u. 4. században Dantapura a szomszédos királyságok által fenyegetett helyzetbe került, így azért, hogy a Szent Fogat megvédhessék, Sri Lanka szigetére küldték azt.

A sziget akkori királya, Sirimeghavanna buddhista volt, így végtelen hálával fogadta a Szent Fogat. Azon ritka királyok közé tartozott, aki egyformán segítette a szigeten a Mahavihara (téraváda) szerzeteseket és az Abhayagiri (mahayána) szerzeteseket. E két irányzat között vetélkedés folyt a szigeten, például a Szent Fog idehozását a mahayána szerzetesek segítették, a theravadák pedig még csak szent relikviának sem ismerték el.

A Szent Fog 312-ben érkezett meg a szigetre, és a király azon nyomban elrendelte a Szent Fog templomának felépítését közvetlenül a királyi palota mellett, ma Isurumuniya néven ismert ez a templom. (Anuradhapura, főváros Kr. e. 4.-Kr u. 11. századokban). Ez lett az első Fog templom a szigeten. Anuradhapura kb. 600 éven keresztül otthont adott az ereklyének.

A Szent Fogat egy bráhmin hercegnő, Hemamala és férje, Dantha herceg hozták a szigetre. Hemamala egy indiai Kalinga királynak volt a lánya. Mivel sokan pályáztak a Szent Fogra, a hercegnő a kontyába rejtve hozta el. Miután a Szent Fog megérkezett, rögtön a szingaléz nép biztosítékává vált az elkövetkezendő pár száz évre. Elterjedt ugyanis, hogy az ország jóléte és biztonsága a Szent Fogtól függ, s aki birtokolja a Szent Fogat, az birtokolja az ország kormányzásának jogát. A Szent Fognak saját krónikája is van, a neve Dathavamsa, és a 13. században keletkezett.

A király egyben elrendelte, hogy minden évben egyszer a Szent Fogat körbe kell vinni a fővárosban, hogy az emberek megadhassák neki a tiszteletet. Így ez a legrégebbi ünnep SL-n, mert a mai napig tart, a neve Esala Perahera. 413-ban egy pár évet itt töltő kínai utazó, Fa Hszien leírásából ismerjük az akkori felvonulás részleteit. Egy ember egy hatalmas, feldíszített elefánton lovagolt végig az utcákon, s ő hirdette ki, hogy pontosan mikor fog kezdődni a felvonulás. A felvonulás napján a főutat tisztára seperték és virágokkal borították be. Az ünnepségsorozat abban az időben 90 napig tartott, s mind a főnemesség, mind a közemberek részt vettek rajta.

Később, ahogyan a főváros mindig arrébb települt, úgy vándorolt a Szent Fog is. Mindig a királlyal együtt költözött, és mindig a legszebb templomot állították neki, közvetlenül a palota mellett (Anuradhapura, Polonnaruwa, Dambadeniya, Yapahuwa és Kurunegala, majd végül Kotte és Kandy). Egy, a 7. században megkísérelt lopás után már mindig testőrökkel őriztették.

Erről jut eszembe, hogy magyar vonatkozása is van a fognak, Jelky András, a világjáró magyar utazó egyszer megpróbálta ellopni, persze, sikertelenül. A könyvet Hevesi Lajos írta, a címe: Jelky András kalandjai, olvassatok utána.

1017-ben gondosan elrejtették az éppen itt uralkodó tamil királyok elől, az már Anuradhapura összeomlásának idején volt, és csak 1056-ban tűnt fel megint Polonnaruwában, az új fővárosban.

Polonnaruwában (főváros a 11-13. században) 3 különböző fog templom romjait is megtalálhatjuk, a Vatadage-t, az Atadage-t és a Hatadage-t. Egymás után uralkodó királyok építették őket, valószínű, hogy egymást akarták mindig lekörözni ezzel. Az Atadage például a legenda szerint 8 relikviát rejt magában (ata szingalézül nyolcat jelent). Bár ma már mindegyik csak romjaiban látható, a krónikák leírása alapján tudjuk, hogy minden fog templom kétszintes volt, alul kő, felül faszerkezettel, ez utóbbi rejtette a Szent Fogat. A Hatadage 60 nap alatt épült fel (hata = hatvan).

Az Atadage mellett található kőoszlopról tudjuk, hogy Polonnaruwában – bármilyen meglepő is – tamil testőrség védte a fogat. A kőtáblán ugyanis az erre kirendelt testőrség napi rutinja van felvésve, tamil nyelven.

Atadage

Hatadage

Vatadage

1232 és 1236 között 3. Vijayabahu király költöztette a Szent Fogat Kotmaléból Kegalle közelébe, mivel a hódító dél indiai királyoktól el kellett rejteni azt. Ebben az időben a főváros már Dambadeniya volt, rögtön Polonnaruwa összeomlása után. A Szent Fogat azonban annak fontossága miatt nem tarthatták a fővárosban, ezért elrejtették.

A 13. században a dél indiai Pandya király – aki mindig is szerette volna elfoglalni a szigetet – többször is inváziót indított a Szent Fog megszerzésére, ami ekkor már a szingaléz függetlenség jelképévé vált. Ebben más uralkodóktól is segítséget kapott. 1247-ben a jávai király segítette őt (vagy maláj, ez nem tisztázott), de nem sikerült megszerezniük.

1272-1284 között Bhuvanekabahu király Dambadeniyából Yapahuvába tette át a székhelyét. Ebben az időben, a dél indiai pandya király egy minisztert küldött a szigetre, hogy elfoglalja Dambadeniyát és elvigye a Szent Fogat Indiába. Ez sem sikerült.

1284-ben Kublai Kán, a kínai császár küldött követeket a szigetre, hogy elvigyék neki a Szent Fogat. A küldöttség eredmény nélkül tért vissza Kínába.

Az idők során, ahogyan a 13-15. században a főváros mindig tovább vándorolt, a Szent Fog is mindig költözött, Kurunegalán át Gampolába, majd Kottéba.

A 14. században egy ízben végül elvitték a hódítók Dél-Indiába, de egy idő után (pontos részleteket nem tudni) mégis visszakerült épségben.

1405–ben Cheng Ho, egy kínai admirális érkezett, szintén a Szent Fogat szerette volna elvinni, mivel Kína is buddhista ország volt már ekkor. A király, Vira Alakésvara nem csak hogy megtagadta ezt, de egy időre be is börtönözte az admirálist. Később az kiszabadult, és 5 év múlva visszatért hatalmas tengeri flottájával, és amikor visszatért Kínába, magával vitte a királyt, annak feleségét és néhány szingaléz nemest, rabként. Végül 1414-ben szabadultak, a Szent Fog pedig maradt a helyén, Sri Lankán.

1473-ban lett Kandy a főváros, de a Dalada Maligava, a jelenlegi Fog templom csak a 18. század elején épült meg, közvetlenül a királyi palota mellett.

A Szent Fog tehát szinte sosem volt biztonságban. A portugálok, akik 1505 óta uralták a szigetet, erőszakos katolikus hitre nevelésük során rengeteg buddhista templomot, művészeti alkotást elpusztítottak. A fogat 1560-ban vették birtokba.

Ebben az időben Pegu királya (most Burmához tartozik ez a terület) akkora mennyiségű aranyat kínált az akkori portugál kormányzónak (Don Constantine de Braganza) a Szent Fog-ért cserébe, hogy az majdnem igent mondott rá. Ám a régió érseke, Don Gaspar figyelmeztette a kormányzót, hogy a fog nem kerülhet újra „bálványimádók” kezeibe, s javasolta, hogy inkább semmisítsék meg. A helyi domonkos és jezsuita rendfőnökök szintén megtanácskozták a dolgot és ugyanazt javasolták. A kormányzó így átadni kényszerült a fogat az érseknek, aki porrá zúzta a fogat, amit aztán még el is égettek, és a hamvakat a folyóba öntötték.

Igen ám, de nem sokkal ezután kiderült, hogy az eredeti fog mindvégig a Kandy királynál volt, és amit megsemmisítettek, az csak egy hamisítvány volt.

1665-ben a hollandok elől menekülő Kandy király Hanguranketába vitte magával a Szent Fogat. Innen Kandybe került vissza.

Kandy a monarchia és a buddhizmus kapcsolatára épült. A 18. századra már nagyon nagy problémát jelentett a buddhizmus hanyatlása, különösen a szerzetesi rend bomlása. A rend nagyon felhígult, mert sokan a beavató ceremónia nélkül léptek be, és egyre kevesebben tudták ezt celebrálni. Ezért 1775-ben követeket küldtek Burmába és Thaiföldre, hogy onnan hozzanak szerzeteseket, akik ismerték a ceremóniákat. El is jöttek, és megreformálták a rendet (Sanghát) és a szertartásokat, többek között ők újították meg az Esala Peraherát is, összevonva a Szent Fog ünnepét az esőünneppel. Ez utóbbi a hindu isteneknek szól.

A britek 1815-ben foglalták el Kandyt, ekkor tettek szert a fogra.

1818-ban, egy, a britek ellen való felkelés során, a dumbarai elöljáró, Madugallé a szerzetesek segítségével magával vitte a Szent Fogat, de később a britek megtalálták és visszavitték.

Ma a Szent Fog Kandyben, a Dalada Maligavában, a Szent Fog Templomban található, de nem láthatják a hívek. 7 aranyból készült kis sztupa alatt tartják, melyeket drágakövek borítanak. A szerzetesek naponta háromszor végeznek Szent Fog ceremóniát, és minden szerdán szentelt vízben megmossák azt.

Az Esala Perahera ma egy 10 napos ünnepségsorozat, mely során először a sziget 4 hindu istenének (Vishnu, Pattini, Kataragama, Natha) áldoznak (a 4 hindu templom a Fog templom területén van). A 4 templom előtt fogadalmi fácskákat ültetnek, mindegyik előtt egyet, általában jakfa csemetét. 

Majd pedig kezdődik a buddhista rész, ahol a főszereplő a Szent Fog. Tíz napon keresztül ünnepelnek, az első öt nap csendesebb (Kumbal Perahera), a második öt már hangosabb, díszesebb (Randoli Perahera). A 10. napon veszi kezdetét a Maha Perahera, avagy a nagy felvonulás Kandy utcáin, több mint 100 gazdagon felöltöztetett és feldíszített elefánt, dobosok, tűznyelők, táncosok sora kíséri őket végig. A vezető elefánt, a Raja Aliya viszi hátán a fog másolatát tartalmazó sztupácskát (1848-ig vitték csak ki az eredetit, akkor veszélyesnek nyilvánították a kivitelt).

A 11. nap hajnalán a szerzetesek kivonulnak a sziget legnagyobb folyójához, a Mahaweli Gangához, hogy a folyóba gázolva egy karddal „elvágják a vizet”, azaz így biztosítsák a jövő évi vízhozamot. A sorozatot a délután 3 órási kis felvonulás zárja, mely nagyon hasonlít az előző napihoz, de annak kicsinyített, lerövidített, kevésbé díszes változata.

A felvonulás kellékei a fog templomban láthatók, ugyanitt van kiállítva egy gyönyörű bronzkép a hercegi párról, akik a Szent Fogat a szigetre hozták. Ugyanígy a Márvány teremben (hátul) egy több mint 20 festményből álló sorozat mutatja be a Szent Fog történetét.

SL leghíresebb elefántja, Raja több mint 50 évig szolgált a Fog templomban, és minden évben ő vitte hátán az ereklye másolatát. Ügyessége mindenkit lenyűgözött, halálakor nemzeti értéknek nyilvánították és emlékére 1000 rúpiás bankjegyet bocsátottak ki, melyet ma is használunk. Raja ma is látható a templom területén, kitömött állapotban.

A Dalada Maligawát, a Szent Fog templomot Kandyben a buddhisták Vatikánjának is tartják, nagyon nagy tiszteletnek örvend, 1998-ban a Tamil tigrisek sikeres bombamerényletet követtek el ellene, a templom egy része ekkor leomlott. Azóta helyreállították.