Yapahuwa ősi fővárosba érkezünk meg. Nem maradt fent olyan nagyszerű formában, mint akár az első, Anuradhapura vagy a második főváros, Polonnaruwa, és ennek nemcsak az az oka, hogy a 13. századból való, hanem az is, hogy csupán egy átmeneti királyságként működött. Ezért aztán nem volt idő olyan mélységében kiépíteni a fővárost, mint az első két főváros esetében. Ennek ellenére maradtak fent épületrészek, melyeket most igyekszünk felkeresni.
Amikor a területre beérkezünk, jó néhány lépcsőt kell felsétálnunk, hogy felérkezzünk a 90 méter magasan lévő erődbe. Csak emlékeztetőül: a Sigiriya erődje 200 méteres magasságban épült.
Mára magának a palotának a homlokzata, illetve a bejárata maradt fent, de már ez is elég ahhoz, hogy egyrészt fizikailag megméretessük magunkat; másrészt pedig felérve a hosszú lépcsősoron visszanézzünk és érezzük, hogy milyen monumentális épület lehetett valaha. Bizonyára nem véletlen, hogy ilyen magasságokban emelték fel ezt a királyi palotát, hiszen ezekben az évszázadokban nagy fontosságot tulajdonítottak a királyság védelmének. Valljuk be, ilyen magaslatról aránylag könnyű volt védekezni.
Innen vezet tovább egy ösvény felfelé..., és felfelé..., és felfelé..., elég hosszan, amíg fel tudunk érni az egyik legmagasabb sziklára a területen.
Azt kell, hogy mondjam tehát, hogy igen hasonlatos ez a Palota a Sigiriyához:
- hasonlít a környezet
- fizikai erőfeszítést kell tennünk ahhoz hogy megcsodáljuk
- a végén viszont csodálatos kilátás vár minket.
Hiába ömlik rólunk a víz, és hiába kapkodjuk a levegőt, hiába érezzük, hogy a párában szinte elolvadunk; mégis, amikor innen fentről most letekintünk, úgy hisszük, a világ tetejére érkeztünk meg.
Gyönyörű, sőt, lélegzetelállító a kilátás, pedig én a Sigiriyához vagyok szokva, havonta többször mászom meg - s ott is minden alkalommal mellbe vág a természet a történelem és az emberi érzések kavalkádjának összhatása. Ám ez valami fenséges, titokzatos és káprázatos.
Az ország természetesen itt is, mint mindenütt, gyönyörű zöld és hihetetlen nyugalom árad.
Arra érdemes figyelni, hogy megfelelő cipőben vagy szandálban menjünk, mert a lépcsők nem kifejezetten egyformák, néha csúszós is az út és a végén pedig a sziklákon kell mászni. Vizet mindenképpen vigyetek Magatokkal és ha lehet, ne a déli órákban másszatok fel, mert odafent nem igazán van árnyék. A szikla tetején ugyan különböző barlangok is találhatók, melyek valószínűleg a szerzetesek lakhelyei voltak.
Ha ajánlatot szeretnél kérni, itt megteheted:
Kapcsolat
Megjegyzések
Megjegyzés küldése