Monaragala kerület látnivalói - Sri Lanka információk

Monaragala - szó szerint pávaszikla. 

A kerület a déli országrészben található, tehát ha valaki olyan szerencsés helyzetbe kerül, hogy átkel a nagy hegyen :) :D és Ellán is túljut, még mindig talál csodálatos látnivalókat ezen a tájegységen a Yala szafarin kívül is.

Amiről már írtam itt részletesen: Buduruwagala. A legenergetikusabb hely a szigeten, a részleteket a linken olvashatjátok. 

Kurullangala

1200 méteren gyönyörű és Sri Lankán is különlegesnek számító sziklarajzok. Valóban mászni kell ahhoz, hogy megnézhessük, sokszor fatörzseken, sziklákon keresztül, és ez csakis jó időben lehetséges. 

A rajzokat közvetlenül a sziklába vésték, nem úgy, mint a Sigiriyai freskókat, amik vakolatra vannak festve.

Érdekessége még, hogy nem a jellegzetes helyi állatok jelennek meg a rajzokon, mint elefánt, kobra, bivaly, majom, vagy leopárd, hanem valamiféle madarak. Azt gondolják, hogy a térségre igen jellemző páva vagy ahhoz hasonlatos madár van megjelenítve a rajzokon, de ebben eltérőek a vélemények (kurulla egyébként madarat jelent).

Maligawila

Azért is érdekes, mert ez a szobor a sziget legnagyobb önálló, álló Buddha szobra. (Emlékeztek a legnagyobb ülő Buddha szoborra Dickwellában? Itt újra elolvashatjátok).
A szobor a 7. században, Aggabodhi király uralkodása alatt készült a király rendelésére - ezt a Chulavamsából, azaz a Kis Krónikából tudhatjuk - és 1951-ben állították több darabból helyre.

Yudaganawa

A kerület legnagyobb sztupája, 317 m az átmérője. 

A legenda szerint ez az a hely, ahová Kawantissa király fia, SaddhaTissa herceg menekült bátyja, Dutugemunu - vagy Dutugamini - elől a trónért folyó harcban. Édesanyjuk, Viharamahadevi végül megbékítette őket, s ennek emlékéül emelték a sztupát a Kr. e. 2. században. 

Wettambugala

Őskori barlangrajzok, mint elefántok, emberi alakok, egyéb állatok és nagyon sok szimbólum, legtöbb barna és szürke színű. A rajzok mellett kőeszközöket, állati csontmaradványokat és kagylómaradványokat tártak fel. A bejáratnál található ősi feliratok (ős bráhmi jelekkel, ősi szingaléz nyelven) arra engednek következtetni, hogy az anuradhapurai időből származnak a rajzok, ennek is a Kr. e. 2-3. századából, és az itt élő szerzetesek számára szolgált menedékül a barlang. A barlang maga 75 méter hosszú és 20 méter magas. A rajzok 60 méteren keresztül és 3 méter magasan borítják a falakat. 

Budupatungala

A buddhizmus mahayana ágához tartozó ábrázolás, az élő sziklába vésett álló Buddha, mindkét oldalán egy-egy alakkal. 

fotó: http://trips.lakdasun.org

Mailla

Gyönyörű fekvő agyag Buddha és csodálatos freskók találhatók itt, érdemes meglátogatni. Pontosan nem tudni a korukat, legtöbben a polonnaruwai időszakra teszik (11.-13. század), de sokan úgy vélik, a falfestmények akár a Krisztus előtti időkből is származhatnak. 

képek forrása: http://trips.lakdasun.org

Dematamal Vihara

Rizsföldek közepette, már az útról messze látszik a gyönyörű, barna sztupa és a Szent Bódhi fa, melyek egy kolostor részei.

 Szintén Kawanthissa király gyermekeinek nevéhez fűződik a templom legendája; Tissa és Dutugamini második harcában Gamini lett a győztes, és Tissa ebben a templomban rejtőzött el, tudván, bátyja nem fog egy buddhista templomot lerombolni.

Gamini megkérdezte az ott élő szerzetest, ott van-e a testvére a templomban. A szerzetes nem akart hazudni, így inkább nem felelt és egy idő után összebékítette a két testvért. 

Galabedda 

Avagy a Biso Pokuna, vagyis a Királynő medencéje. 

Nagyon szép bemutatója az ősi helyi csatornázási módszernek, ami igen fontos évezredek óta a szigeten, és ma is nagyon nagy szerepe van a rizstermesztés és a vízelosztás miatt. Az ősi Sri Lanka-i építészet egyik ékköve, a közepe gránit, így maradhatott fenn sokáig. A 12. században élt Sugala Devi hercegnő nevéhez köthető, és a medence tulajdonképpen a palota maradványa. Egyéb maradványokat is találhatunk a helyszínen.