A Szent Fog Templomának Márványterme

A Szent Fog Templomában járunk. Nagy levegőt veszünk, beszívjuk az ódon falakból és a füstölőkből áradó illatot. S egyben fel is lélegzünk, meztelen talpunk a kinti forró kövezet után végre hűvössel érintkezik. Lassan lépkedünk, részben hogy minél tovább érezhessük a hűs köveket, részben, mert elmélyülten nézelődünk, próbálunk mindent felmérni, de nem győzzük a tekintetünket egyik helyről a másikra vinni. Igyekszünk befogadni a hely hangulatát. 

Alázattal, csendesen és áhítattal állunk meg a 17. századi tanácsterem előtt, mely annyira szent a helyiek számára, hogy fotózkodni sem lehet vele. Amíg szingaléz király uralkodott Kandyben, 1815-ig, addig királyi tanácsteremként szolgált. Ide sétált át minden egyes napon az uralkodó a kert másik oldalán álló királyi palotából. A Tanácsterem ma a buddhista közösség, a Szangha vezetőinek tanácskozási terme, itt hozzák meg a legfontosabb döntéseket. A látvány magával ragadó; mind a homlokzat, mind a falak, a tetőszerkezet gazdagon díszített, színes, káprázatos munka. Eme grandiózus építmény valaha, a kezdet kezdetén a Templom magja volt, s az idők során köré épült a kolostor, a mai fenséges hófehér épület, melyet úgy ismerünk: a Szent fog Temploma. Fenségességét és szentségét emeli, egyben nevét is kapta arról, hogy az emeletén található a buddhista világ legfontosabb reliviája: a Buddha egyik szemfoga. (A Szent Fogról itt olvashattok többet.)

Az épületrész maga szemet gyönyörködtető. Azonnal odavonzza tekintetünket a fal oszlopán büszkélkedő  csodálatos harangegyüttes. Ennek fölénk magasodó, gigantikus látványától még inkább alázatosabbnak s még kisebbnek érezzük magunkat. 

Továbbhaladunk a Tanácsterem mellett, lassan sétálunk tovább a Márványterem felé. Szépen kidolgozott lépcső fogad bennünket, két oldalán egy-egy őrzőkővel, melyek a rossz energiát hivatottak távol tartani. Ez érezhetően sikerül is nekik, jól végzik dolgukat. 

A terem előtt a szinte minden buddhista szentély bejáratánál megtalálható holdkő (bővebben itt). A Kandy holdkövek lényegesebben egyszerűbb rajzolatúak, mint az anuradhapurai vagy polonnaruwai holdkövek, mi mégis lenyűgözve állunk, nem is akaródzik rálépni sem. Ódzkodunk úgymond megszentségteleníteni a követ. Ám muszáj, mennünk kell tovább. Így végül szentséges mozdulattal lépünk, picit elidőzünk, talpainkon keresztül vesszük át az energiát, mellyel aztán fellépkedünk a néhány lépcsőfokon; s a magas küszöböt átlépve meg is érkezünk mai úticélunkhoz. 

A Márványterembe érkezvén azonnal megértjük, honnan is a név. A teremben körben márványból kifaragott Buddha szobrok sorakoznak, egymás után. Legtöbbjének kezei meditációs, azaz samadhi mudrában áll, némelyik tanító mudrát, valamit a tan kereke mudrát mutatja. De mindegyik azonos abban, hogy lótuszülésen, féllótusz tartásban helyezkedik el, háta egyenes, s 45 fokos szögben néz maga elé - bár kifejezetten csukott szeműnek látszanak.

Nem is lepődünk meg, hogy - mint mindenütt - helyiek csoportjával találkozunk. Eljöttek, hogy tiszteletüket tegyék a Megvilágosodott előtt és a szent szövegekből idézzenek. 

A terem fő látványossága az oltár, mely a Templom legértékesebb szobrait sorakoztatja fel. Többsége külföldról, más buddhista országokból került ide. Ékessége a gyönyörű arany Buddha, mely középen foglal helyet. 

Az egyik sarokban meglepő ruhakupacokra lelünk. Már színeikről és méreteikről felismerhetőek, nemérgen még az utcán parádéztak. A Kandy Esala felvonulás, a Perahera során, az elefántos által viselt ruhák kupacai ezek. Elvégezték idei feladataikat, most itt hevernek, várakozván, hogy valaki eltegye őket. Az elefántok addig jól megérdemelt pihenésüket töltik. 

Elidőznénk itt, de máris elvonja tekintetünket a mennyezet, az oszlopokon pihenő elefántfej szobrok és a terem egyéni és igen tetszetős dísze, a 21 festményből álló sorozat. Ez felkelti érdeklődésünket, nyomban az egyes számmal ellátott képet keressük. Nem kevesebbet, mint a Szent Fog történetét olvashatjuk ki a képekből, egészen Maja királyné szülésétől Kandy városának az angolok kezére adásáig. 2400 évet ölel fel a 21 festmény, hihetetlen erővel bíró legendákkal. Egyik ámulatból a másikba esünk, próbáljuk befogadni a sok benyomást. A bejárattal szemben helyezkedik el a Sziddhárta herceg megvilágosodását bemutató kép, majd ezt követően a Parinirvánába való távozását, azaz testének halálát ábrázoló. 

A terem sok szép apró, de annál fontosabb, fenségesebb látnivalót is rejteget. Akinek ideje van, eltölthet ezen a szentséges helyen akár néhány órát is. Hiszen ezért van: a megfáradt vándor bármikor leülhet, elmélyedhet, kifújhatja magát, elmerenghet. Mi folytatjuk utunkat, elhagyjuk a Márványterem csodálatos atmoszféráját, s bár szemünkkel már új látnivaló után kutatunk, szívünkben őrizzük a kapott energiát.